TECHNIKA

FLstudio 7

Részletek

január 30

Novotny'

Az elmúlt tíz év távlatában a legnagyobb fejlõdésen átesett zenei szoftverek egyikérõl beszélhetünk. Hangzástere már a korai verziókban tiszta volt, a fejlesztõk elképzelése a kezdetektõl fogva megfelelõen kibontakozhatott. Eszközkészlete a szerkesztési szempontok bõvülésével gyarapodott, így mára egy sokadik generációs szoftverré vált az FLStudio7.

Bár az innováció a verziószám váltásnál gyakran a kompatibilitás hátrányára történt, a továbblépés mindig ígéretes maradt. A program köré csoportosult szcéna palettája a legkülönbözõbb zenészekbõl és felhasználókból áll: Mike Oldfield, Steve Duba, AudioJack, 9th wonder, DeadMau5, Franchize Boyz, Meg Hentges és sokan mások. Elterjedtsége és népszerûsége révén 2004-re megkapta a legjobb zenei szoftver díját. Méltán jelentethette meg saját történelmét FLStudio Bible néven.

1998-ban a Fruity Loops olyan zárt natív rendszernek indult, amely önálló egységet képezve kielégíti az alkotói igényeket. Az Image-line viszont a szoftver fejlesztésének bizonyos területeibe másokat is bevont, melynek révén egyre nyitottabbá vált. Kezdeti koncepcióit idõvel olyannyira kibõvítette, hogy régi filozófiáját már nem tarthatta meg, így nevében a Loops-ot Studio-ra váltotta, jelezvén, hogy liszenszében is megújult. Képes lett más hangszerek, zenei rendszerek befogadására. Brendi támogatottságban az FLStudio olyan nevekkel büszkélkedhet, mint a Microsoft, Cakewalk, Steinberg, Propellerhead. Nekik köszönhetõen ismeri a VST, ASIO, REWIRE, REX, DXi, DirectX szabványokat. Tömörített audió kódolásban pedig támogatott az Ogg Vorbis és az MP3. A program nevéhez hûen ezzel a két eljárással már kristálytisztán, stúdió minõségben menti kimeneteit. Ezt azért érdemes szóvá tenni, mert a korai idõkben még ejtett parányi hibákat a zenében végsõ digitalizáláskor, viszont ez már a múlté. Kijelenthetjük, hogy 2008-ra egy olyan stúdiós szoftvert kaptunk az FLStudio7 személyében, amelyben a legkülönfélébb zenekészítési szemléletek érvényesülhetnek.

Szerkesztési szempontból az alábbi részekre lehet tagolni: Browser, Channel Window, Playlist, Mixer. A hangszerek, audió- és vezérlõegységek a Channel Window felületére töltõdnek be. Automatikusan hozzá vannak rendelve a szekvenszerhez. Itt már lehetõségünk nyílik a Step Sequencer, illetve a Piano Roll haszálatára. MIDI billentyûzetrõl, illetve a számítógép billentyûzetérõl egyaránt bejátszhatóak dallamok. Ekkor a Piano Roll-ba kerülnek felvételre. A stúdió számtalan paraméterezési lehetõségei és itt-ott elhelyezett effektusai mellett beépített elemként rendelkezik arpeggiátorral is.

Közel harminc féle, többségében saját fejlesztésû hangszert, generátort használhatunk fel alkotásainkhoz, melyek között találunk több fajta virtuál analóg szintetizátort, szemplert, dobgépet, gitár emulátort, vizuális megjelenítõt, MIDI kimenetet. A legtöbb zenei mûfaj megfelelõ támogatottságot nyer ezzel az eszközkészlettel. A ritmusszekciótól a dallamvilágig zenéink minden rétegéhez ki tudjuk választani az arra szükséges hangszert. Channel Display Filter segítségével kategorizálhatjuk õket és látszólag akár el is különíthetjük a vezérlõ egységektõl. A Channel Window a háttérben kiválóan összekapcsolódik a többi szerkesztési felülettel.

A stúdió egységességét jól prezentálja a Browser-bõl beemelhetõ elemek sokasága, létrehozott hangszereinkhez preset-eket kínál fel. Nyomon követhetjük vezérléseinket, generátorainkba táplált szekvenciákat, mixerben létrehozott effektjeinket. Egy helyen áttekinthetjük az általunk elkészített vezérlési táblákat. Elõre létrehozott project-ek segítségével jól kidolgozott konfigurációkat tudunk felhasználni egy-egy új szerzemény elkezdésénél. Természetesen magunk is menthetjük project-fájlban aktuális konfigurációnkat. Szintén a belsõ böngészõbõl elérhetõ a programhoz és a demó zenékhez járó hangkészlet. Bár a Browser faszerkezete érthetõ, az általa felkínált könyvtárak rengetegében könnyen eltévedhetünk, viszont gyakori használatával lényegesen gyorsabb a szerkesztés.

Playlist-je két részre osztható: a Pattern-Block Tracks és a Clip Tracks felületre. Az elõbbiben egy klasszikus pattern-es megoldást kínál a zene felépítésére. A Clip Tracks-ben akár ugyanazokat a patterneket behelyezhetjük, csak immáron a hangjegyek és a vezérlések vizuálisan jobban elkülöníthetõek. Sok szempontból elõnyösebb, mert kevesebb a kötöttség, mint a Pattern-Block Tracks-nél. A zenei elemek bármelyik sávra ráhelyezhetõek. Hosszabb hangminták esetén pontosan látjuk annak terjedelmét és játszó könnyedséggel fölé tehetünk burkológörbéket. Fõleg azoknak kedvez, akik gyakran építkeznek saját felvételeikbõl, hosszabb hangmintákból, illetve szeretik látni a zene textúráját. Nem csak vezérlések, melódiák, ritmiák egyesítésére, hanem szerzeményünk csatornáiról készített audió felvételek editálásának is színtere ez a felület.

A Mixer szervesen kiegészíti a Pattern-Block Track-et, ugyanis a megfelelõ input kiválasztása után könnyedén készíthetünk felvételt a zene aktuális részeirõl. Az így elkészített hangminta egybõl bekerül egy szemplerbe, emellett a már említett módon egy track-ként kikerül a felületre. Természetesen a mixer eme speciális tulajdonsága mellett jóval többre is alkalmas. 64 audió, 4 FX csatornán, egyenként 8 slot-ra tölthetünk be több, mint negyvenféle eszközt, melyek között torzítók, zengetõk, visszhangok, flanger-ek, phaser-ek, EQ-k, kompresszorok és egyéb effektek találhatóak. A csatorák mindegyike rendelkezik 3 band-es EQ-val és a térhatást befolyásoló paraméterezéssel. Az audió csatornákra külön beállíthatjuk az FX line-ok érvényesülésének mértékét és a felhasznált effektek minõségét. Az utóbbi a real-time lejátszásnál is elõnyös, hiszen ha sok eszközt használunk, hamar elérhetjük CPU limitünk maximumát. Ezt elkerülendõ a smart disable funkció aktivizálása minden slot-on, különben egy bizonyos terhelés fölött lejátszás közben akadozhat a zene.

Bárhol is járjunk, studiónkban a menüsor alatti kijelzõn nyomon követhetjük az aktuálisan használt paraméterezésünk értékét, pillanatnyi állapotát. Ha nem kielégítõ számunkra ez a segítség, az F1 billentyû lenyomásával pontos leírást kapunk felmerülõ kérdéseinkre, dokumentációja mindenre kiterjed. Regisztrált FLStudio esetén a Collab hálózatán keresztül felvehetjük a kapcsolatot más felhasználókkal. Tutoriálokban sem szûkölködik hivatalos honlapja.

A perifériák konfigurálását szándékosan hagytam a végére, hiszen személyes tapasztalatomat szeretném felhozni. Telepítés után egybõl elindítottam a programot. Egy demo fájl automatikus betöltését kivárva, azonnal ráütöttem az F10-re. Rögvest az audió beállításoknál találtam magam. Ott az ASIO driver használatára váltottam, majd a MIDI beállításoknál felkínált kontrollerek listájáról kiválasztottam a Roland márkájú, Edirol PCR M-30 típusú MIDI billentyûzetem. Persze már elõtte összecsatlakoztattam a géppel és rákötöttem a tápot. Bekapcsolás után 1 ms-os latency mellett, gyári prezetekkel zökkenõmentesen játszottam Sytrus-on. Rögtön meggyõzött. :)

Végre egy olyan program, ami nem csupán dizájnos, ergonómikus is, és nem csak profiknak, hanem kezdõknek is megfelelõ alkotói teret biztosít!

Novotny'